"A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az él?világot, földjeinket, vizeinket, a leveg?t, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak el?, amelyek minden sejtje rovaröl? hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által el?állított - totális gyomirtószerrel szemben."

Évek óta így kezdem a génmódosításról szóló el?adásokat. Ez a két mondat els?sorban a Monsantora utal, amely hazánkban alig ismert, pedig vet?magjaival és gyomirtószereivel itthon is a legnagyobb vállalatok között található.

Marie-Monique Robin könyvének magyar nyelv? kiadása alapján végre lehet?ségünk van alaposabban is megismerni ezt az óriáscéget. A cég múltját, az elmúlt évtizedekben elkövetett b?neit figyelembe véve tényleg fontos, hogy megismerjük, kiknek a kezébe kerül szép lassan a világ élelmiszertermelésének sorsa.

Bár a könyv tulajdonképpen egy dokumentumkönyv, igazából azt mondanám, hogy inkább krimi, b?nügyi történet: a Monsanto által elkövetett b?nök részleteibe tekinthetünk be olvasása közben. Sajnálattal kell ugyanakkor hozzátenni, hogy egyáltalán nem a képzelet szülötte, hanem valóság.

"ENNEK A VÁLLALATNAK AZ EMBEREI MÉRGEZ?EK: MINT A HALÁL ISTENE, ELVESZIK AZ ÉLETET."

Idéz a könyv végén egy indiai parasztasszonyt a szerz?. És valóban, a könyvben szép lassan fel is tárul el?ttünk, a cég b?nlajstroma. Álljon itt alább néhány kiragadott példa.

Egy alabamai kisváros, Anniston lakosait, a település patakjait évtizedeken át mérgezte a Monsanto helyi, poliklórozott bifenileket
(PCB-ket) gyártó üzeme. A szennyezés következtében a helyiek közül sokan rákos megbetegedésben haltak meg, 450 gyerek súlyosan mozgássérült lett.
Végül több mint 3500 panaszos pert indított az óriáscég ellen, amelyet Johnnie Cochran sztárügyvéd segítségével megnyertek. A bíróság az Egyesült Államok történetének legnagyobb összeg? kártérítését, 700 millió dollárt ítélt meg az áldozatoknak. Az is kiderült, hogy a PCB-k káros hatásáról már a múlt század '40-es évei óta tudott a Monsanto. Ennek ellenére PCB-ket egészen 1977-ig, a teljes betiltásig gyártották. A hatóságok is sokáig szemet hunytak a szennyezés felett...

Monsanto szerint a világ

AZ AGENT ORANGE: VIETNAM MÉRGE

Az amerikai hadsereg a vietnami háborúban lombtalanítószerként vetette be az Agent Orange nev? gyomirtószer-keveréket, amelynek egyik f? gyártója a Monsanto volt. Az es?erd?kre kiszórt lombtalanító, amelynek gyártása során mérgez? dioxinok keletkeznek, több tízezer Vietnamban harcoló amerikai katona rákos megbetegedését eredményezte, de a helyi lakosság körében is súlyos születési rendellenességeket okozott. A Monsanto ebben az esetben is megtett mindent, hogy eltitkolja a dioxinok egészségkárosító hatásait, s elkerülje a felel?sségre vonást. A vietnami veteránok által indított perek során derült ki, hogy a Monsanto tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket, és a cég összefonódott a legmagasabb döntéshozói körökkel.

FEHÉRGALLÉROS B?NÖZÉS

A kormányzati szervekkel, hatóságokkal való szoros együttm?ködés szinte végig jellemz?je a történetnek. A Monsanto mindig is megtett mindent, hogy emberei ott legyenek a kormányban, az engedélyekért felel?s intézményekben. Gyakori volt az átjárás a cég vezetéséb?l a kormányszervekhez és visszafelé (vállalati forgóajtók).

A tudományos kutatási eredményeket nemcsak a PCB-k és a dioxinok esetében hamisították meg, de ezt a módszert vetették be a génmódosított szarvasmarha növekedési hormon (rGBH) esetében, továbbá a génmódosított szója és kukorica egészségügyi hatásainak, valamint a cég által gyártott totális gyomirtószer, a glüfozát káros hatásainak eltitkolása érdekében is. Lényegében ezt nevezik fehérgalléros b?nözésnek.

Azok ellen pedig, akik megpróbálták felhívni a figyelmet a cég termékeivel vagy a génmódosított növényekkel kapcsolatos problémákra, mint például Pusztai Árpád professzor (Rowett Intézet, Skócia) vagy Ignacio Chapela (Berkeley Egyetem), lejárató hadjáratot indítottak, megpróbálták ?ket elhallgattatni.

"Volt id?, amikor a tudomány és az egyetemek büszkék voltak arra, hogy függetlenek a kormányszervekt?l, a katonáktól és az ipartól. De ennek már vége, nemcsak azért, mert a kutatók az ipar által nyújtott finanszírozásból élnek, hanem azért is, mert maguk is részei az iparnak.
Ezért mondom, hogy totalitárius társadalomban élünk, amelyet a multinacionális cégek érdekei igazgatnak, amelyek pedig csak és kizárólag a részvényeseknek tartoznak felel?sséggel" - fejtette ki Ignacio Chapela.

GYILKOL A "KÖRNYEZETKÍMÉL?" GYOMIRTÓ

A Monsanto a hetvenes években fejlesztette ki a glüfozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószert, amelyet úgy reklámoz, mint biológiailag lebomló, környezetkímél? szert. Ehhez képest a könyvben ismételten fény derül a kutatási adatok meghamisítására - valahogy el kellett kend?zni a kísérleti egerek és patkányok pusztulását. Megrázó történeteket olvashatunk arról, hogy Argentínában és Paraguayban a génmódosított szójaültetvények környékén a repül?gépekb?l kipermetezett Roundup miatt több gyermek is meghalt, vagy súlyosan megbetegedett.

TITKOS REND?RÖKKEL A GAZDÁK ELLEN

A génmódosított (Roundup Ready) szója kifejlesztésének egyik f? oka volt, hogy a Monsantonak a glüfozátra vonatkozó húsz éves szabadalmi védelme az ezredfordulón lejárt, s azóta elvileg bárki gyárthatja ezt a totális gyomirtószert. Ezért a cég szabadalmaztatta a Roundupra t?r?képességgel rendelkez? génmódosított növényeket, s ma már egy csomagban árusítja a vet?magot és a gyomirtót. Hogy a bevételeit biztosítsa, a gazdáktól megköveteli, hogy minden évben vegyék meg t?le a vet?magot. Nem adhatnak bel?le a szomszédnak, s ellentétben a több ezer éves gyakorlattal, nem vethetik el újra a következ? évben. Aki ezt nem tartja be, vagy akár a szomszéd földjér?l a szél útján történ? beporzással a mag átkerül a gazda földjére, és ott kikel, az ellen a Monsanto pert indít. Sok esetben a vállalat hírhedt magánnyomozó céget is felbérel, hogy így szerezzen (vagy
gyártson) bizonyítékot egyes gazdák ellen. A Monsanto évente több száz gazda ellen indít eljárást az Egyesült Államokban, s csak ebb?l évente több mint 15 millió dollár bevételre tesznek szert. A gazdák a perek költsége miatti félelmükben a legtöbbször peren kívül megegyeznek a vállalattal, de csak 2005-ben 90 ilyen per volt, s átlagosan 412 ezer dollár kártérítést kapott a Monsanto. A kártérítési perek miatt cs?dbe ment gazdák egyre nagyobb részben kényszerülnek arra, hogy eladják földjüket, s ezáltal még inkább növekszik a birtokkoncentráció.

A GÉNPISZKÁLT GYAPOT ÖNGYILKOSSÁGI HULLÁMHOZ VEZET

Indiában a Monsanto agresszív reklámkampányban hitette el a gazdákkal, hogy a génmódosított gyapot sokkal többet terem, mint a hagyományos. A gazdák a jó termés reményében négyszeres áron megvették génmódosított gyapotot, majd amikor kiderült, hogy a helyi éghajlati viszonyok között a génmódosított gyapot kudarcot vallott, a gyenge termés következtében nem tudták visszafizetni a kölcsönöket, és cs?dbe mentek. Emiatt csak Maharastra államban több mint ezer génmódosított gyapotot termeszt? gazda lett öngyilkos.

E néhány példa is világosan mutatja, hogy milyen világ vár ránk, ha a Monsanto tervei megvalósulhatnak. Hogy ezt megakadályozzuk, nagyon fontos, hogy minél több ember megtudja, valójában miféle céggel is állunk szemben.

A Monsanto-könyv 40%-os kedvezménnyel vásárolható meg az ismertet? szerz?jét?l, Fidrich Róbertt?l 
Forrás: zoldhullam.blog.fn.hu