A kormany.hu emlékeztet: a borvidékeknek tavaly május 31-ig kellett elküldeniük a VM-nek a termékleírások tervezetét. A borvidékek képviselői 35 ismert és használt bornév termékleírásának tervezetét nyújtották be a szaktárcához. Ezek közül öt, oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), és 30, oltalom alatt álló eredet-megjelölés (OEM) kategóriába tartozik. A VM, a Bor Eredetvédelmi Tanács és a borvidékek közreműködésével véglegesítette a termékleírásokat.
Az Európai Unió borpiaci reformjának idevonatkozó - 2009. augusztus 1-jétől hatályos - rendeletével a borok földrajzi árujelzőire érvényes szabályozás egységessé vált az unióban. Az eddig használt borneveket az Európai Bizottság elektronikus adatbázisban, az E-Bacchusban gyűjtötte össze.
Az EU-borreform célja - ezt segítik a borok termékleírások is -, hogy az európai borszektor versenyképesebb legyen és a korábbiaknál piacszerűbben működjön.
A tárca hangsúlyozza: Magyarországnak az az érdeke, hogy a termékleírások jók legyenek, mert ezekkel lehet hagyományosan magyar borokat megvédeni, a nagy értékű földrajzi eredet-megjelöléseinket - például Tokaj, Eger, Hajós-Baja, Villány, Sopron, Somlói - pedig a piacon tartani, folyamatosan fejleszteni azokat.
Az új szabályok szerint a használatban lévő borneveket a borok készítését tartalmazó termékleírással kell kiegészíteni. Ezek alapján visszakereshetők és részletesen megismerhetők az adott borhoz kötődő szabályok és adatok.
Az uniós tagállamoknak legkésőbb 2011. december 31-ig kellett benyújtaniuk a termékleírásokat a Bizottságnak. Ennek hiányában a bornevek elveszítik oltalmukat, így a borok címkéire sem írhatók fel - áll a tájékoztatóban.
