Bár a szigeteken sokkal kisebb a fajok sokszín?sége, mint a kontinenseken, mégis különleges értéke kell, hogy legyen ezeknek a szárazföldi részeknek a védelemben. A magányos szigeteken ugyanis sok a bennszülött faj és védett állatok és növények is rendszerint nagyobb számban találhatók, mint a szárazföldön. A német és amerikai kutatók a the Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban számoltak be vizsgálataikról.
A jelenlegi módszer, amellyel a biológiai sokszín?ség szerint besorolják a különböz? térségeket, az úgynevezett Hence rendszer. A cél, hogy a szigeteken él? bennszülött fajok gyakoriságát összevesse a fajgazdagsággal. Ennek segítségével ugyanis igen könnyen meg lehet ítélni, hogy egyes szigeteknél, vagy épp bizonyos szárazföldi térségeknél szükség van-e fokozott védelemre. A csoport azonban azt vette észre, hogy eddig egyetlen tanulmány sem vizsgálta a szárazföldek és a szigetek közötti különbségeket.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy például a Galapagos-szigetek, vagy Madagaszkár rendkívül gazdag flórával és faunával rendelkezik és számos köztük az endemikus faj. A szakért?k szerint azonban e két térségnél jóval több különleges hely létezik. Ezek megkeresésére egy különleges mér?rendszert vezetett be, amely els?sorban a ritka fajok el?fordulását mérte a területeken. Amikor a biodiverzitás nagyságát kalkulálták, akkor összehasonlították a vizsgált sziget ökoszisztémáját a szárazföldiével.
Az összehasonlításokból kiderült, hogy a szigetek él?világa nyolcszor-kilencszer gazdagabb, mint a szárazföldeké. A szigetek flórája és faunája épp a földrajzi izoláltság miatt sokkal gazdagabb endemikus fajokban is, épp ezért a szigetek természetvédelmére a kutatók szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a jöv?ben.
