El?ször születtek Magyarországon Mhorr gazellák, mégpedig a F?városi Állat- és Növénykertben. Az id?sebbik, n?sténynek bizonyult gida április 6-án, a fiatalabbik, hím állat pedig április 21-én látta meg a napvilágot. Sajnos az anyaállatok – mindkett?jüknek ez volt az els? ellése – túlságosan tapasztalatlannak bizonyultak, így az állatgondozóknak be kell segíteniük a kicsik táplálásába, cumisüveg segítségével. Ett?l eltekintve viszont a csapat befogadta a kicsiket, így azok a feln?ttekkel közös térben láthatóak.
A Mhorr gazella voltaképpen a dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja. A dámgazella egykor általánosan elterjedt fajnak számított a Szahara nyugati felében, ma azonban csak Mali, Niger és Csád területén, illetve alkalmanként Algéria déli, Malival és Nigerrel határos vidékén fordul el? vadon. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) min?sítési rendszerében kritikusan veszélyeztetett fajnak számít, a vadonban csupán 500 egyed él ebb?l az állatfajból. A dámgazella négy alfaja közül az eredetileg Marokkó és Nyugat-Szahara területén ?shonos Mhorr gazella (Gazella dama mhorr) a legritkább, olyannyira, hogy ebb?l az alfajból ma már egyetlen példány sem maradt a szabad természetben. Állatkertekben összesen 141 egyed él, ez jelenti ma a Mhorr gazellák teljes világállományát.
A 21 állatkert közül, ahol Mhorr gazellák élnek, 12 található Európában. Magyarországon csak Budapesten láthatók ilyen gazellák. A F?városi Állat- és Növénykert egyébként a tavalyi évben szerezte be a feln?tt tenyészállatokat az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott állatkerti fajmegment? tenyészprogram (EEP) keretében. Összesen öt állat – négy n?stény és egy hím – került az akkor megnyíló Szavannakifutóba. A feln?ttek, és velük együtt immár a kicsik is, mind a bels? istállóban, mind a küls? kifutóban megtekinthet?ek, attól függ?en, hogy a csapat épp hol tartózkodik.
Az állatkertek mentették meg
Több olyan állatfaj is létezik, amelyet – miután a szabad természetb?l kiveszett – az állatkertek mentettek meg a végs? kipusztulástól. Az európai bölény például, amely 1919-re teljesen elt?nt a vadonból, annak köszönheti létét, hogy az európai állatkertek az 1920-as évekt?l kezdve tervszer? együttm?ködés keretében kezdték szaporítani a gy?jteményeikben megmaradt egyedeket. Kés?bb ebb?l az állományból telepítettek vissza egyedeket a vadonba. Ugyancsak az állatkerteknek köszönheti fennmaradását a háziló vad ?sének számító Przsevalszkij-vadló, és számos más állatfaj is.
Ugyanez a cél a Mhorr gazellákkal is, amelyeket jelen helyzetben egyedül az állatkertek tudnak megmenteni a kipusztulástól, mivel másutt egy sem maradt bel?lük.
