TS gyerekkorának kedvenc táborozós csemegéje. A szenvedély azóta is tart nála. Képes egy ült? helyében egy egész konzervet elkanalazni. Én általában egy, maximum két teáskanálnyi után besokallok. Nem úgy, ha sütiben, sütin tetején karamellizálódik tovább! Még tavalyi nyaralásunk során zsákmányoltunk egy kartonnal, szépen lassan fogyogatott. Hol csak magában, hol fagyiban, hol sütin ettük. Hónapok óta viszont már csak egyetlen egy konzerv rejt?zött a polc hátuljában, biztonságban. Nem ettük meg, pedig már itthon is kapni, legalább is úgy rémlik. De most megtaláltam az utolsót. Almás kelt lepényre kentem és ezzel összetörtem párom szívét. Mert hogy meg sem kérdeztem ?t. No, nem tört azért nagyon össze, épp csak addig neheztelt, míg bele nem harapott a lepénybe.

Hozzávalók:
60 dkg liszt
5 dkg éleszt?
4 dl tej
3 tojás sárgája
csipet só
3 ek cukor
2 ek olvasztott margarin
2 nagy zöldalma
1 konzerv édes s?rített tej megf?zve

Az éleszt?t a cukorral a tejben felfuttatom. Liszttel, sóval, tojással és a margarinnal simára dagasztom. Mikor duplájára kelt lisztezett deszkán átgyúrom, majd nagy gáztepsi méret?re nyújtom. Az almát nyolcadolom, elrendezgetem a kelt tészta tetején. A tetejére kiskanállal karamellizált tejkrémet kenek, jusson az almákra is és a köztes helyekre is. 200C-on kb. 25 percig sütöm.