A közlemény szerint mindez annak köszönhető, hogy a lakosság és az orvosok egyaránt komolyan vették a koszorúér-betegség megelőzésének és kezelésének korszerű szempontjait.
    

A szerkesztőség összefoglalóját Hugh Tunstall-Pedoe skót szívgyógyász, a kérdés egyik legismertebb szakértője írta. "A világ öregszik, iparosodik és a városokba költözik. Szívroham következtében a jómódú népek lakói halnak meg ritkábban, a világ tucatnyi más országában a változás ellenkező irányú. A jövőben ezek a népek képesek lesznek tőlünk tanulni, vagy csak megismétlik a mi korábbi hibáinkat?".
    

A brit tapasztalatokat Oxfordban foglalták össze. Kate Smolina és munkatársai 2002 és 2010 között 861 134 szívinfarktuseset adatait elemezték. Ebben az időszakban a halállal végződő esetek száma a férfiak körében pontosan a felére csökkent, a nők között 53 százalékkal esett.
    

A szívrohamok 73 százaléka a 65 évesnél idősebb korosztályokban történt. A kutatók külön kiemelték, hogy az élet végét jelentő hirtelen szívhalálok 70 százaléka már nem is került be a kórházba. Azt is megemlítik, hogy a halálozás javulása a fiatal betegek és az igen idősek körében nem javult olyan mértékben, mint az átlag.
    

Dániában és Lengyelországban hasonlóan kedvező változást figyeltek meg. A lengyel szívgyógyászok Piotr Bandosz vezetésével tekintették át a statisztikai adatokat. Ott az infarktusos halálozás feleződése 1991 és 2005 között történt. Véleményük szerint a javulás 54 százalékban a kockázati tényezők csökkenésének köszönhető: egészségesebb lett az étkezés, több férfi hagyta abba a dohányzást és többen többet mozognak.
    

A lengyel szakorvosok úgy látták, hogy a mind korszerűbb kezelési módszerek a javuláshoz 37 százalékban járultak hozzá. Hangsúlyozzák, hogy az emberek körében viszont mind több kedvezőtlen változás figyelhető meg: több a kövér, sok beteg nem figyel magas vérnyomásának kezelésére és mind több nő dohányzik. Ezek ismét ronthatják a kardiológiai halálozásban észlelt javulást.