Többen már az elköltözést fontolgatják. Mindennek hátterében a települést szorosan körbeölel?, mintegy 130 ha er?sen parlagf?vel fert?zött napraforgótábla áll, bár inkább beszélhetünk 2-3m magas parlagf?tengerr?l, amib?l alig látszanak ki az elszáradt napraforgókórók. Ez minden bizonnyal a világ legnagyobb parlagf?állománya.
A növényvédelmi hatóság (F?városi és Pest-megyei NTSz) szerint minden a törvényes keretek közt mozog és beavatkozásra nincsen szükség. Bár a 2005. évi XXXVIII. törvény el?írja, hogy június 30-ig meg kell akadályozni a parlagf? virágzását, és ezt az állapotot a tenyészid?szak végéig fent kell tartani, az agrárlobbi beépített magának egy kiskaput, amely szerint mez?gazdasági kultúrában csak akkor lehet közérdek? védekezést elrendelni, ha a t?szám kevesebb 50%-nál, és a parlagf? fert?zöttség meghaladja a 30%-ot. Magyarul: ha a t?szám fele megvan, akkor bármekkora parlagf?-szennyezés megengedett! A valós problémaforrás eltusolása érdekében a hivatalos kommunikáció szinte kizárólag a kiskerttulajdonosokat ösztökéli a parlagf? irtására, pedig a virágport messze hordja a szél.
A napraforgótáblákban különösen nehéz a védekezés, mivel a gazdanövény a parlagf? közeli rokona, így vegyszeres kezelésre hasonlóan reagál. A tavasszal elmulasztott védekezés utólag nem pótolható. A termény csak szeptember végén, vagyis a pollenszezon vége felé kerül betakarításra. Bár minimális jóakarattal megakadályozható lenne a lakosság kínzása (pl. települések környékén olyan termény választásával, amely augusztusig lekerül a földr?l, ill. erd?sítésekkel, legel?gazdálkodással), ezzel a gazdálkodók szankciók, ill. pozitív ösztönz?k híján nem élnek. Az pedig nem érdekli ?ket, hogy ténykedésük a magyar társadalom ill. egészségügy számára többszörös költséget jelent a megtermelt profitnál.
Megjegyzend?, hogy Biatorbágy szinte valamennyi építési területén is hemzseg a parlagf?, ami miatt (belterületr?l lévén szó) az önkormányzat jegyz?jének kellene eljárnia, de szemmel láthatólag nem teszi. Ezzel nincs egyedül: országos jelenség, hogy eljárásra szinte kizárólag csak lakossági bejelentés alapján kerül sor, így a fert?zött területek 99%-a észrevétlen marad. Ennek oka az, hogy az amúgy is leterhelt jegyz?k ill. a növényvédelmi hatóság emberei egy fillérrel sem kapnak több fizetést, ha nyakukba veszik a hálátlan adminisztrációs feladatot.
A lakosság nagy része még mindig nem ismeri a parlagfüvet, hibás bejelentéseket tesz. Sok ember pedig fél ujjat húzni pitbullos szomszédjával, vagy lakóhelyének önkormányzatával, így inkább nyeli a port.
Összefoglalva: magyar törvényhozók és -végrehajtók számára az egészséges környezethez való jog jelenleg mélyen alá van rendelve a különféle lobbicsoportok érdekeinek, aminek eredménye az európai mércével mérve katasztrofális légszennyezettségi mutatók, a magyar társadalom rossz egészségi állapota és korai halálozása. Ezen változtatni kell. Nincs de!
Parlagf?mentes Magyarországért Egyesület
