A tudományos vizsgálatokban többek között német, ausztrál, japán, orosz és brit szakemberek vettek részt. 1500 féle szitaköt?t figyeltek meg és szerintük a fajok fele biztos „szárnyakon száll”, azaz elterjedtek a világban, vagy épp egy helyen élnek, de még sincs szükségük védelemre. Mégis tízb?l egy fajnál szükség van az ember közbeavatkozására, mert a faj elt?n?ben van és többségük rendkívül veszélyeztetett. A szakemberek szerint még így is el?fordulhat, hogy alulértékelték a szitaköt?ket fenyeget? veszélyt, mivel annyira keveset tudnak a fajokról.

A veszélyforrás persze itt is maga az ember, hiszen az elmúlt évtizedekben a vizek szennyezésével a szitaköt?k él?helyeinek felszámolásával - mint például az erd?k kiirtásával - er?teljesen hozzájárult egyes szitaköt? fajok lassú elt?néséhez. A szitaköt?k ugyanis vízbe teszik le a lárváikat, ez pedig a szennyezések miatt egyre komolyabb probléma.
A szitaköt?ket épp ezért egy-egy térség felmérésénél indikátor fajként is szokták használni, hiszen ha a színes szitaköt?k jelen vannak, akkor a természetes vizek tiszták. A legtöbb veszélyben lév? szitaköt? Dél-Kelet Ázsiában és Ausztráliában honos.