A lépést azonnal felzúdulás követte. Néhányan egyenesen bojkottra szólították fel a twitteres közösséget, egy svédországi felhasználó, Björn Nilsson pedig maró gúnnyal fejezte ki köszönetét a cenzúráért Szíria, Bahrain, Irán, Törökország, Kína és Szaúd-Arábia kormányainak "nevében".
    
Meg kell fizetni a nemzetközi terjeszkedés árát
    
A Twitter magyarázkodni kezdett, arra hivatkozva: ez a legjobb mód arra, hogy alkalmazkodjanak az országonként eltérő törvényekhez. Mindez viszont élesen rávilágít arra - és az álláspont magán a Twitteren keresztül is felerősödött -, hogy mi történik egy sebtében elindított internetes start-up céggel, ha utána megpróbál multinacionális vállalkozássá formálódni.
    

Bizonyos értelemben már eddig is létezett cenzúra a Twitteren. Más internetes cégek gyakorlatához hasonlóan szűrik az olyan tartalmakat, amelyek egyik vagy másik országban törvényellenesnek számítanak, így jártak el többek között a szerzői jogok megsértése vagy a gyermekpornográfia esetén. A mostani bejelentés újdonsága az, hogy a tervek szerint csak azokban az országokban esnek át szerkesztésen az üzenetek, ahol tartalmuk illegálisnak számít, és csak abban az esetben, ha az adott ország hatóságai ezt külön kéréssel erősítik meg.
    

Vagyis a thaiföldi Twitter-felhasználók nem találkoznak olyan üzenettel, amelyben valaki megsérti a thaiföldi uralkodót (ezt ott börtönnel büntetik), de az mindenütt másutt olvasható lesz. Ráadásul a thaiföldiek értesítést kapnak arról, hogy valamit eltávolítottak a hálózatból. Az üzenet helyén szürke alapon megjelenő felirat egyértelműen fogalmaz: az ettől és ettől a felhasználótól érkezett üzenet közzétételét visszatartják a thaiföldi felhasználók elől.
    

Mindez egyfajta digitális megfelelője annak, mint amikor egy klasszikus nyomtatott újság üres címlappal reagál az ódivatú kormányzati cenzúrára. "Mindig is kötelezőnek tekintettük magunkra nézve, hogy eltávolítsuk az illegális tartalmakat. Ez pedig egy olyan módszer, amelynek segítségével a megfelelő helyeken tudunk beavatkozni - nyilatkozta a The New York Timesnak Alex Macgillivray, a Twitter vezető jogtanácsosa. - Jó darabig dolgoztunk rajta, hiszen számításba kellett vennünk, miként hat mindez a vállalatunkra."
    

A Twitter mintegy 100 millió felhasználójának többsége külföldi. Számos országban vannak a cégnek irodái, ezek feladata részben az üzleti terjeszkedés biztosítása, részben pedig a hirdetési bevételek megszerzése a helyi piacokról. Jack Dorsey, a vállalat elnöke elmondta, hogy tervezik egy németországi iroda megnyitását (ahol tilos a náci tartalmak közzététele akár online, akár nyomtatott formában).

Szólásszabadság vagy üzlet?
    
A cenzúrát bejelentő közlemény jól jelzi azt a dilemmát, amelyet a Twitternek - és több, hasonló szolgáltatásnak - fel kellene oldania. Olyan szabad kommunikációs csatorna legyen-e, amelyet az adott országok kormányainak akaratával szembemenve is használhatnak (ahogy ez az arab tavasz esetén is történt), vagy pedig kereskedelmi vállalkozásként szükségképpen engedelmeskedjen az adott országok törvényeinek (hiszen arra törekszik, hogy vevőket vonzzon, és végül ebből ott pénzt csináljon)?
  

Tim Wu, a Columbia Egyetem jogi karának professzora szerint a változások az önkényuralmi rezsimek uralta államokban alááshatják a Twitter népszerűségét. És bár nem hibáztatja a Twittert a normál üzletmenetet elősegítő lépése miatt, úgy véli, hogy valami másnak politikai eszközként át kell vennie a szolgáltatás helyét.
    

A professzor mindazonáltal megfontoltságra inti a vállalatot: a Twitternek szerinte óvatosan kell eljárnia, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, ahonnan már nem képes segíteni ez elnyomó kormányok elleni lázadást. Szerinte a szolgáltatás régi énjét minden körülmények között meg kell tartani.
    

A Twitter engedélyezi az álnevek használatát, és ez számos tiltakozó szervezet számára különösen hasznosnak bizonyult az arab világban, merthogy a szólásszabadság védelmének ez lett az egyik fő eszköze. Ennek ellenére Wu professzor kétségének adott hangot, vajon az új politika megengedte volna-e az egyiptomiaknak a szolgáltatás használatát a tiltakozások szervezéséhez…
    

A Twitter ragaszkodik ahhoz, hogy az új rendszer révén nagyobb átláthatóságot biztosítson. Igaz, azt is állítja, hogy publikálás előtt nem fogja szűrni a tartalmakat. És nem fog olyan anyagot eltávolítani, ami csupán sértő, egyedül az illegális tartalmakra érvényesül a cenzúra. Emellett a cég azt is hangsúlyozta, hogy egy e-mailben igyekeznek értesíteni - megindokolva az eltávolítást - azokat a felhasználókat, akiknek a postjait visszatartják.
    
Elég átváltani "worldwide"-ra
    
A felhasználók helyét a számítógépek vagy okostelefonok IP-címei alapján azonosítja a hálózat, de megenged kézi beállítást is, amelynek alkalmazásával felhasználói helyként beállítható a "worldwide". Ez pedig lényegében teljesen megkerülhetővé teszi az üzeneteket blokkoló rendszert.
    

Ha egy szíriai felhasználó átváltja a helyet "worldwide"-ra, máris láthat mindent.

Jillian C. York, az Electronic Frontier Foundation nevű polgárjogi szervezet szólásszabadsággal foglalkozó igazgatója maga is sikerrel tesztelte a megoldást. "Sajnos ez az a szükséges rossz, amivel egyes országokban számolnia kell egy szolgáltatónak" - mondta az új rendszerről.