Nemzetközi adatok szerint az 5-14 éves korosztálynak több mint 7 százaléka szenved éjszakai bevizeléstől. Ez az asztma után a második leggyakrabban előforduló gyermekbetegség, amely Magyarországon is sok, közel 100 ezer gyermeket érint. A probléma olyan méretű - Európában több mint ötmillió gyermek szenved tőle, de a 40 évesnél fiatalabb felnőtt korosztály 2,5 százaléka is érintett -, hogy az International Childern's Continence Society (ICCS), a gyermekek vizelési problémáival foglalkozó nemzetközi szakmai szervezet is aggasztónak tartja.
A legnagyobb baj az, hogy a szülők általában rosszul értelmezik ezt a gyakran előforduló zavart, sokan titkolják, mert szégyellik, mások nem törődnek vele, azzal a jelszóval, hogy majd kinövi a gyerek, megint mások fegyelmezési, magatartásbeli problémaként kezelik; sokan pszichés problémának, stressz okozta rendellenességnek tartják.
Magyarországon, éppen a sokféle helytelen elmélet és gyakorlat kivédése érdekében még 2003-ban létrehozták nephrológus szakorvosok a Száraz Éjszakák, Derűs Nappalok elnevezésű alapítványt azzal a céllal, hogy helyes információkkal lássák el azokat a családokat, amelyek ilyen zavarral élő gyermeket nevelnek.
Mi az igazság? Az urológus, nephrológus, pszichológus szakemberek egyértelműen leszögezik, hogy betegségről van szó. Az országban 40 olyan centrum működik, ahol eligazítást és terápiát kaphatnak a kis betegek az okok feltárása után.
Csak tíz százalékban pszichés eredetű
Milyen okokra vezethető vissza a kóros éjszakai bevizelés?
Ahogy Szabó László Miért pisil be a gyermek? című könyvében írja, illetve Barla Erzsébet gyermekgyógyász-nephrológus szakcikkeiben közli: hormonális, szervi, több génhez kötött örökletes vagy pszichés eredetű betegségről van szó.
A legtöbb esetben a vizelet mennyiségét szabályozó rendszerben van a hiba, ugyanis egy szabályozó hormon a szükségesnél kisebb mennyiségben termelődik a beteg gyermek szervezetében. A másik jellemző ok a húgyhólyag kóros elváltozása. Ha például kisebb a hólyag a normálisnál, nem képes tartani a vizeletet, de lehet kiváltó ok hólyaggyulladás is.
Bár a szülők 40 százaléka pszichés eredetűnek tartja a zavart, a pszichológusok szerint csak 10 százalékban vezethető vissza pszichés okokra az éjszakai ágybavizelés. Ebben közrejátszik a helytelen szobatisztaságra való szoktatás vagy a szoktatás elmaradása, a zavaró, negatív élmények, a gyerek motivációs hiánya, a családi konfliktusokból eredő traumák (mint például a válás), a költözés, kistestvér születése, agresszió és bántalmazás.
Magától nem múlik el
A szakemberek megkülönböztetnek primér és szekundér ágybavizelést, a szerint, hogy a gyerek rendszeresen, folyamatosan ágyba vizel éjszaka, vagy volt már olyan szakasz, mikor éjszaka is szobatiszta lett.
Bármelyik esetről van is szó, a szakszerű kezelés mindenképpen indokolt, mert ez a probléma magától nem múlik el, az idő nem orvosolja. Amellett, hogy rendkívül zavaró betegség, az éjszakai álmot is nyugtalanná teszi, sőt az egész család számára, a gyerek szocializációjában is komoly problémát jelent, hiszen nem mehet közösségbe, táborba, nyaralni. De még ennél is fontosabb annak a megállapításnak a figyelembe vétele, amelyet hongkongi kutatók tettek átfogó vizsgálatuk alapján, miszerint az éjszaka bevizelő gyerek tanulmányi és egyéb teljesítménye is csökken, a bepisilő gyereknek gyengébbek a reflexei, megértési és tanulási funkciói.
Az időben elkezdett okfeltárás és gyógyítás tehát az egyetlen lehetséges és ajánlatos út. Különféle hólyagtréningekkel és szükség esetén gyógyszerekkel kezelhető eredményesen a betegség. A kereskedelemben kapható nadrágpelenkák, "pisistop" készülékek, ébresztő csengők csupán marketingeszközök, nem a gyógyulást segítik elő. Nem tanácsos az éjszakai többszöri felébresztés és a napi vízmennyiség csökkentése sem.
A kezelést minden esetben szakemberre kell bízni, és ha nem is azonnal, de hamarosan valóban száraz éjszakák és derűs nappalok köszöntenek az addig éjszakai bevizelésben szenvedő gyermekekre és környezetére.
