A magyar napilapokból is értesülhettünk róla, hogy Drezda környékén az Elba-völgy 18 kilométer hosszú szakaszát törölték a kulturális világörökségek listájáról. A döntés nem volt váratlan, mégis megrázta Németországot. Ki az, aki kell?en megbecsüli kulturális és természeti értékeit, ha nem Németország?
A németek büszkék arra, hogy nemcsak gazdasági, de kulturális és környezetvédelmi tekintetben meghatározó szerepük van az Európai Unióban. Most mégis rosszul vizsgáztak, hiszen minden korábbi figyelmeztetés ellenére megkezd?dött egy olyan acél-beton híd építése, amely a szakért?k véleménye szerint is elrondítja a folyóvölgy szépségét. Az Elba-völgy már 2006-ban felkerült a veszélyeztetett kulturális örökségek listájára.
A németek valószín?leg azért sem vették igazán komolyan, hogy a „szégyenpadra” kerülhetnek, mert korábban egyetlen egy esetben fordult el?, hogy az UNESCO egy területet a legszigorúbb szankcióban részesített. Egy ománi természetvédelmi területen az olajkitermeléssel elpusztították egy védett antilopfaj él?helyét, ezért törölték a listáról.
A veszélyeztetett világörökségek listájára kétféleképpen lehet felkerülni. A Bizottság vagy a világörökséget kezel? állam kezdeményezésére. Az els? esetben a figyelmeztet? döntést a világörökség cím birtokosa általában szégyenként éli meg, és igyekszik elkerülni, míg a második eset akkor fordul el?, ha az országok olyan feladat megoldásához remélnek nemzetközi figyelmet és szakért?i segítséget, amivel magukban nem tudnának megbirkózni. Jelenleg a veszélyeztetett világörökségek listáján 30 helyszín szerepel.
Természeti jelleg? világörökségek esetében az UNESCO Világörökség Bizottsága az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) bírálata alapján dönt. Ez történt néhány nappal ezel?tt Sevillában is, ahol a Bizottság a Belize-i korallzátonyt és a kolumbiai Los Katios Nemzeti Parkot felvette a veszélyeztetett világörökségek listájára. A hét védett területb?l, sok kis mangrove szigetb?l és tengerparti lagúnából álló Belize-i korallzátony rendszer számos veszélyeztetett faj otthona. Többek között tengeri tekn?sök és amerikai krokodilok élnek itt. Számos szakmai értékelés után 2009 márciusában közös IUCN/UNESCO monitoring küldöttség utazott Belize-be, és riasztó jelenségeket tárt fel. Nagy területen vágták ki a mangrove erd?ket, és eladták a mangrove szigeteket. Az északi félteke legnagyobb korallzátonya is Belize leglátogatottabb turista célpontjai közé tartozik.
„Azzal, hogy a Világörökség Bizottság a Belize-i Korallzátonyt felrakja a veszélyeztetett világörökségek listájára, azt kívánja biztosítani, hogy a világ egyik legkiemelked?bb természeti kincsét megvédjék, és hogy a nemzetközi közösség tegyen meg minden t?le telhet?t, hogy Belize-t támogatni tudja természetvédelmi er?feszítéseiben” – mondta Tim Badman, az IUCN küldöttségének vezet?je a Világörökség Bizottság találkozóján.
A kolumbiai Los Katios Nemzeti Parkot 1994-ben amiatt vették fel a világörökség listára, mert az alacsony dombokból, trópusi es?erd?kb?l és vizes él?helyekb?l álló terület flórája és faunája kivételesen gazdag. Az illegális fakitermelés, a biztonsági problémák, a túlhalászat és az útépítési tervek mind olyan tényez?k, amelyek fenyegetik a nemzeti park kiemelked? értékeit.
„A Los Katios Nemzeti Parknak olyan magas szint? védelemre van szüksége, amelyben nemcsak a nemzeti hatóságok, de a nemzetközi közösség is részt vesz. Az IUCN helyesli, hogy Kolumbia javasolta a helyszín felvételét a veszélyeztetett világörökségek listájára. A rendkívüli természetvédelmi fenyegetéseket globális összefogással lehet legy?zni, és a veszélyeztetett értékek listája éppen olyan eszköz, amely azt a célt szolgálja, hogy az egyes országokat segítsük a világörökségek megvédésében” – mondta Pedro Rosabal, az IUCN Védett Területek Programjának f?munkatársa.
