A Föld óceánjaiban lakó nagyméret? cetfajok helyzete egyáltalán nem nevezhet? biztonságosnak, és további figyelmet igényel. Azonban a kisebb test?, de a figyelem középpontjából egyre inkább kívül kerül? cetfajok helyezte kritikus, hiszen ?ket ugyanúgy sújtja a mértéktelen halászat, a szennyezés és él?helyük elvesztésének veszélye. Míg az óriásbálnákat bizonyos mértékig védi az 1986-ban életbe lépett nemzetközi bálnakereskedelemre irányuló moratórium, a kisméret? cetekre irányuló vadászat folytatódik az egész világon, alapvet? szabályok és a nemzetközi közösség ellen?rzése nélkül. Erre mutatott rá a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a ma megjelent Kistest? cetek, az elfeledett bálnák cím? jelentésében.

A kistest? bálnafajok egyik hátránya a nagytest? rokonaikkal szemben, hogy számukat és lakóhelyeiket illet?en kevés adat áll rendelkezésre. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 69 kistest? bálnafajból 40 fajt adathiányosnak min?sít, tehát még annak az eldöntéséhez sem áll rendelkezésre elegend? információ a szakemberek számára, hogy az adott faj veszélyeztetett helyzetben van-e. A 15 óriásbálnafajból ugyanakkor csak négyet min?sítettek adathiányosnak. Az IUCN vörös listája szerint az állományváltozás helyzete – függetlenül attól, hogy a faj egyedszáma növekszik vagy csökken – 69 kistest? cetfajból hatvannál ismeretlen. A fennmaradó kilenc fajt viszont – ahol a populációs trend ismert – a kihalás fenyegeti.

Számos, a bálnák fennmaradásáért küzd? ország – köztük Magyarország – vesz részt a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) e heti találkozóján. A WWF itt szólítja fel ezeket az országokat, hogy vállaljanak felel?sséget minden bálnafaj jöv?jéért, legyenek azok kicsik vagy nagyok. A kistest? cetek fontos szerepet töltenek be az él?helyükön, stabilizálják és biztosítják az egészséges és termékeny ökoszisztémát. Nem engedhetjük, hogy a nem fenntartható vadászat és a felel?tlen emberi magatartás miatt elt?njenek a Föld óceánjaiból! – mondta Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Háttér

• 1948-ban Nemzetközi Egyezményt fogadtak el a Bálnavadászat Szabályozásáról (ICRW) ennek döntéshozó szerveként pedig megalapították a kezdetekben 14 tagállamot számláló Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságot (IWC).

• Napjainkban az IWC 85 tagot számlál, köztük vannak bálnavadászatot folytató országok, olyanok akik már felhagytak a vadászattal, valamint olyanok, amelyek azért csatlakoztak, hogy állást foglalhassanak a bálnák védelmének érdekében, vagy ellenkez?leg, pont azért, hogy támogathassák a bálnavadászattal foglalkozó országok érdekeit.

• Az IWC évente találkozik, hogy megállapítsa a fogási keretszámokat, bálnavadászati módszereket fogadjanak el és háromnegyedes többség alapján megállapítsák a védett területeket. Az elmúlt években az IWC új, bálnákat fenyeget? veszélyeket ismert fel és ennek megfelel?en tevékenysége egy szélesebb kör? védelmi terv irányába mozdult el, ami figyelembe veszi az esetleges mellékfogásokat (olyan fogás, mely eredetileg nem az adott faj megszerzésére irányult) és figyelembe veszi a klímaváltozás hatásait is.

• A WWF megalakulása, azaz 1961 óta aktív szerepl? az IWC-ben. A WWF világszerte segített a “Mentsétek meg a bálnákat!” kampányok terjesztésében, támogatta a bálnáknak fenntartott védett területek alapítására vonatkozó felhívásokat és a kereskedelmi bálnavadászatról szóló moratóriumot (nevezetesen az 1972-es Emberi Környezetr?l szóló ENSZ kongresszuson).