A szentpétervári Malij Színház művészi radikalizmusáról és a látványos, tömegeket mozgató megoldásairól ismert rendezőjének 1999-es színrevitele a 2001-es és 2004-es felújításhoz hasonló reakciókat váltott ki most is: a közönség a bemutatón bravózva ünnepelte az énekeseket, a hatalmas kórust, a zenekart és a karmestert, a librettót szabadon kezelő rendezőt viszont kifütyülte. A kritikusok azonban egyértelmű elismeréssel fogadták, hogy a cári Oroszország képeslapszerű díszletei és nosztalgikus báli ruhái helyett egy rideg elmegyógyintézet elevenedik meg a színpadon.
    

Az orosz rendező ugyanis nem a szövegkönyv, hanem az annak alapjául szolgáló Puskin-novella alapján nyúlt az operához, s a flashback-technikát alkalmazta: Hermann egy pszichiátriai osztályon emlékezik vissza arra a kalandra a szerelmével és a kártyaszenvedélyével, amely az őrületbe kergette. A színpadon látható jelenetekben a főhős látomásai keverednek az elmegyógyintézet valóságával. Vagyis Herman nem lesz öngyilkos, ahogy az Csajkovszkijnál történik, hanem Puskin eredeti elképzelésének megfelelően szorongásai közepette megbolondul.
    

A Le Monde című mértékadó napilap kritikája szerint a rendezés kétségtelenül provokatív, de egyáltalán nem öncélú, és "kísérletinek" sem nevezhető. A történet új keretbe helyezése ugyanis kiválóan végiggondolt, s az énekeseknek olyan erős színészi jelenléte van, hogy az teljesen magára irányítja a figyelmet - hangsúlyozta a lap.
    

Hermannt a szentpétervári Marinszkij színházból érkezett világsztár, Vlagyimir Galuzin énekli, akit a budapesti közönség a Magyar Állami Operaház legutóbbi Májusünnepén hallhatott, Othello szerepében. A főbb szerepekben is orosz énekesek lépnek fel, a barátját a pusztulás felé toló Szurint azonban a magyar Szabó Bálint alakítja.
    

A basszista az MTI-nek a bemutató után elmondta: igazságtalannak érezte a premierközönség reakcióját a rendezővel szemben. Dogyin - akinek pontos koncepciója van a műről - színészileg nagyon sokat elvár az énekesektől, ami Szabó szerint mindig hálás feladat. Megtiltotta például a "felesleges járkálást" a színpadon, miután a "koncentrált hangulatkeltés" volt a célja.
    

Szabó Bálint visszatérő vendégnek számít a párizsi operaházakban. Szeptemberben a Garnier Operában Mozart
Titus kegyelme című operájában lépett fel. A 2013-2014-es évadban pedig kilenc alkalommal Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című művének címszerepét fogja énekelni, Pierre Boulez vezényletével.
    

A kolozsvári basszista 1998-ban megnyerte a Budapesti Nemzetközi Énekversenyt a Bohémélet Colline-szerepében. Nyolc évvel ezelőtt költözött Erdélyből Hamburgba, nemzetközi karrierje azóta teljesedett ki: 2005 és 2009 között a Frankfurti Opera tagja volt, azóta pedig fellépett többek között Toulouse-ban, Barcelonában, Amsterdamban, Santiagóban, a londoni Covent Gardenben és a milánói Scalában.