"Az előadás még a Radicová-kormány bukása előtt került a műsortervbe és a politikai élet tette az átlagnál aktuálisabbá. A darab cselekményét uralja a hatalomhoz való ragaszkodás. Tudjuk, hogy mindenkori politikusaink nemcsak azért választják maguknak ezt a hivatást, hogy segítsenek az egyszerű embereknek jobban élni, hanem azért is, hogy ők megpróbáljanak jobban élni" - fogalmazott Tóth Tibor.
    

A nyírségi faluban, ahol a darab története játszódik, már 33 éve viseli a süveget a bíró, de az ügyeket valójában Sári, a felesége irányítja. A pozícióban megőszült bíró a választásokon megválna székétől, annál is inkább, mert fia a riválisának lányát szereti. Kihívója megüzente, hogy csak akkor lesz házasság, ha ő lehet az új bíró. Az egyezséget azonban az asszony háta mögött kell megkötni, ehhez pedig meg kell szerezni a szegények és a telkes gazdák voksait - idézte fel a cselekményt az igazgató.
    

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve. Műfaját tekintve vígjáték, de minden kedélyessége ellenére humora szatirikus hangvételű. A bonyodalom a klasszikus vígjátékok receptje szerint szövődik: a két öreg vetélytárs megegyezik családjaik boldogulása és befolyásuk megőrzése érdekében.
    

Az előadás címszerepét Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész alakítja, míg a női főszerepben Varsányi Mari lép színpadra, aki nyugdíjazása alkalmából ezzel a szereppel búcsúzik a komáromi Jókai Színház társulatától. Az előadás rendezője Görög László, díszlettervezője Cziegler Balázs, jelmeztervezője Gadus Erika.