Több mint egy évvel a történelem legsúlyosabb olajkatasztrófáját követően a Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) szakembereinek kezéből került ki az első publikált tanulmány arról, hogy mi történt a Mexikói-öbölbe ömlött mintegy 651 millió liter kőolajjal. Az Environmental Research Letters című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmányuk elkészítéséhez a kutatók az öböl olajjal borított-, illetve kevésbé szennyezett területeinek vízfelszínéről begyűjtött mintákat használták fel.

Eredmények szerint az olajfolt területén élő bakteriális mikrobák ötször gyorsabban bontották le a szennyezést, mint az érintett térségen kívül élő társaik, ezzel jelentősen hozzájárulva ahhoz, hogy a kiáradó kőolaj nagy része már a Deepwater Horizon olajfúró végleges elzárását követő három héten belül eltűnt. A szakembereket ugyanakkor meglepte, hogy a megnövekedett táplálékbevitel ellenére - amely során a mikrobák szén-dioxidot és energiát hoznak létre a bevitt tápanyag (ebben az esetben az olaj) és oxigén felhasználásával - a mikroorganizmusok száma egyáltalán nem növekedett a térségben.

"Mit csináltak az energiával, amelyet a megnövekedett légzésük során nyertek?" - tette fel a kérdést a tanulmányt vezető Benjamin Van Mooy, a WHOI kémikusa. Hozzátette: "Nem a szaporodásra használták fel, így ez egy igazi rejtély". "Azt gondoltuk, hogy a mikrobák légzése minimális lesz", mivel a növekedésükhöz és osztódásukhoz szükséges tápanyagok - a foszfor és a nitrogén - mennyisége nagyon alacsony volt az olajfolt térségében - mondta a szakember. A kutatók a begyűjtött vízminták oxigénszintjének változását vizsgálták: ha ugyanis a mikrobák lassan lélegeznek, akkor az oxigénszint is lassan apad, ha viszont gyorsan lélegeznek, akkor az oxigén is gyorsabban apad - magyarázta a szakember.

"Ebben az esetben a válasz a +gyorsaság+ volt" - tette hozzá. A biokémikus Bethanie Edwards azonban aggódik, hogy az olajvállalatok esetleg arra használhatják fel a pozitív eredményeket, hogy meggyőzzék a közvéleményt a hasonló katasztrófák alacsony környezetkárosító hatásáról. "Az olaj még mindig halálos fenyegetést jelent a környezet számára, mivel a mikrobák számára feldolgozhatatlan molekulák továbbra is a vízben maradnak és mérgező hatással bírnak" - mondta. Hozzátette: ezek azok a molekulák, amelyek a táplálékláncon keresztül később eljutnak a tengerek más részei és a part menti területek élővilágához. A mikrobák az elfogyasztott olajat szén-dioxiddá alakítják át, amely a légkörbe jutva szintén károkat okoz.