A Csepel-sziget északi csúcsán augusztus 3-án elindult a budapesti központi szennyvíztisztító telep és a hozzá kapcsolódó létesítmények együttes próbaüzemi m?ködése. Az egy évig tartó teszt id?szakban az új szennyvíztisztító rendszerre fokozatosan engedik rá a f?városban keletkez? szennyvízmennyiség mintegy felét. A létesítményeket, m?tárgyakat különböz? lépésekben, a kapacitás fokozatos növelésével tesztelik a következ? egy év során. A beruházás a sikeres próbaüzemi m?ködés után, 2010. augusztus elején zárul.
A központi szennyvíztisztító próbaüzeme a mechanikai tisztítást végz? egységek üzembe helyezésével megkezd?dött. Ezt követi a biológiai tisztítási fokozat próbaüzemének indítása, a jelenleg Duna vízzel feltöltött medencékbe a szennyvíz fokozatos átvezetése és a biológiai folyamat megindítása.
A próbaüzemi m?ködés indulásának feltétele volt, hogy a tisztítás során keletkez? szennyvíziszap sorsáról gondoskodjon a beruházó F?városi Önkormányzat. A központi szennyvíztisztító egy éves teszt id?szakában (2009-2010) keletkez? iszap kezelésére és hasznosításának biztosítására 2009 I. negyedévében jelentetett meg a F?városi Önkormányzat ajánlati felhívást. Az eredményhirdetésre 2009. július 10-én került sor.
A közbeszerzési pályázaton három résztvev? indult, amelyek közül a BioSolid 2009 Konzorcium került ki nyertesként. A tender során a kiíró hatékony, gazdaságilag életképes megoldást keresett és választott ki. A nyertes konzorcium a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen keletkez? víztelenített iszapot els?dlegesen a Hunviron Kft. Hatvan közelében található l?rinci telephelyére szállítja, de a próbaüzem elején el?fordulhat kisebb tételben hígabb iszap is, ami FCSM délpesti szennyvíztisztító telepére kerül. Az iszapkezelés folyamatosságának biztosítása érdekében a gy?ztes vállalkozó jelent?s háttérkapacitást tart fenn, így szükség esetén az FCSM Zrt. csomádi telephelyére és a Tatai Környezetvédelmi Zrt. telephelyére is szállíthat iszapot a vállalkozó.
Az iszap szállítása a próbaüzem 1 éves id?tartama alatt tehát 2010 nyaráig közúton történik olyan útvonalon, hogy lakott területet minél kisebb mértékben érintsen. A l?rinci telephelyre történ? iszapszállítás esetében a teherautók a központi szennyvíztelepr?l az M3 autópályán a 21.sz. f?út lehajtójáig haladnak, majd onnan a 21.sz. f?úton érik el a telephelyet, vagy FCSM csomádi telephelyére történ? szállítás esetében a tehergépjárm?vek a központi szennyvíztelepr?l az M3 autópályán a 2/A lehajtóig haladnak, innen folytatják útjukat a telephelyig.
A szállítást végz? ST-Logistic Kft. az iszapot a biztonsági el?írásoknak és a hatósági engedélyeknek megfelel?en híg iszap esetén tartályos, magas szárazanyag-tartalom esetén zárt felépítmény? ponyvával fedett járm?vel fuvarozza az iszap befogadására engedéllyel rendelkez? telephelyekre.
A szennyvíziszap közúton történ? szállítása a F?város szándéka szerint csupán átmeneti megoldás. A F?város ugyanis a projekt Kohéziós Alap támogatási határozatának módosítására vonatkozó kérelmében kezdeményezte az Európai Bizottságnál az alternatív iszapszállítási megoldások (vasúti, illetve uszályon történ? vízi szállítás) EU támogatásból történ? kiépítését 2012. december 31-ig terjed? befejezési határid?vel. Bár az Európai Bizottság 2009. június 10-én kelt döntésében már jóváhagyta Budapest számára, hogy az alternatív iszapszállítási megoldások uniós támogatásból valósuljanak meg, a 2012-es határid? engedélyeztetésében még Brüsszel jóváhagyását várja a F?város. Kedvez? esetben 2013-tól lehet számítani az új szállítóeszközökre.
Az Európai Bizottság már hivatkozott júniusi döntésében rögzítésre került, hogy mivel a Cséry telepi komposztáló m? nem kerül megvalósításra, a BKSZT-én keletkez? iszap szállítását, bármilyen egyéb kezelését, felhasználását vagy lerakását vállalkozó révén kell biztosítani az elkövetkez? 10 évben, aminek a vonatkozó EU jogszabályoknak megfelel?en kell történnie. A próbaüzemi id?szakra vonatkozó közbeszerzési eljárás már ennek megfelel?en került kiírásra, a BioSolid 2009 Konzorciummal megkötött szerz?dés finanszírozása pedig a projekt keretében, EU támogatás felhasználásával történik.
A F?város az egy éves próbaüzem letelte után keletkez? szennyvíziszap kezelésére és hasznosítására vonatkozóan - az EU döntésnek megfelel?en - jelenleg egy kilenc évre szóló szolgáltatási tendert készít el?. A F?város mindamellett, hogy 10 évre gondoskodik a központi telepen keletkez? szennyvíziszap sorsáról, a városban lév? három szennyvíztisztító telepen keletkez? összes iszap hasznosításának hosszú távú megoldását is keresi. Szintén a projekt keretében, EU támogatásból kerül kidolgozásra egy megvalósíthatósági tanulmány, költség – haszonelemzéssel, mely megalapozza a végleges koncepciót.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a f?város állja.
Az Él?Duna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelent?sebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszer?síti a f?város szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját, nagy mérték? kapacitásb?vítést eredményez, és amelynek köszönhet?en néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél. Környezetvédelmi jelent?sége mellett a projekt nemcsak összköltségvetését tekintve kimagasló, hanem a hozzá tartozó hét projektelem, a beruházás keretében megvalósuló tenderek, valamint a számos közrem?köd? partner vonatkozásában is az egyik legkiemelked?bb európai beruházásnak számít.
A Csepel-sziget északi részén megvalósuló létesítmény biztosítani fogja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 51%-os értékkel szemben 95%-ra emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkez? 600 ezer köbméter szennyvízb?l napi 350 ezer köbméternyit lesz képes kezelni. Az alkalmazandó technológiai megoldás lehet?vé teszi majd, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehet? legkisebb területet foglalja el a rendelkezésre álló területb?l. Az üzem zárt rendszer? lesz, berendezései megfelelnek majd a legszigorúbb zaj- és szag-emissziós normák el?írásainak.
A központi szennyvíztisztító telep létrehozásán túl a projekthez tartozik a budai f?gy?jt? csatorna, három átemel? telep (ferencvárosi, albertfalvai, valamint kelenföldi átemel? telepek), a folyó alatti átvezetések, a csepeli árvízvédelmi m?, valamint küls? közlekedési infrastruktúra megépítése is.
Él?Duna projekt
