Az örvényférgeknek több mint 3000 fajuk ismert a Földön. Általában kisméret?ek, néhány tizedmilliméter és 10 cm között változik a testhosszuk, a legnagyobb méret? faj 60 cm-es. B?rizomtöml?jük van, testüket csillók borítják. Az apró fajok aktívan úsznak, a nagyobb fajok a több ezer csilló összehangolt csapásai segítségével egyenletesen „siklanak” az aljzaton. Az „örvényféreg”, „Turbellaria” név az „örvény”, latinul „turbo” szóból származik, utalva a csillók által keltett áramlásra. A hármasbel?ek (Tricladida), ismertebb nevükön planáriák a leggyakoribb, szabad szemmel is könnyen megfigyelhet?, többnyire 1-2 cm-es örvényférgek, kb. 20 fajuk él Hazánkban.
Minden víztípusban el?fordulnak, földalatti és barlangi vizekben is élnek fajaik, egyesek a szárazföldek nedves talajában laknak. A tengerekben színpompás fajok élnek, míg a kontinentális vizekben („édesvizek”) legtöbbjük színe jelentéktelen: szürke, fekete, barna, olykor fehér. Többnyire hímn?sek, vagy osztódnak. Rendkívüli regenerációs képességükr?l híresek, a kettévágott állatok 1-2 nap alatt visszanövesztik az elvesztett szerveiket, testük 1/100 részéb?l képesek teljes állattá egészülni. Életmódjuk tekintetében sok érdekességet tartogatnak számunkra. Egyes fajok moszatokkal élnek szimbiózisban, van olyan, ami már nem is táplálkozik. Számos fajuk valóságos koplalóm?vész, akár egy évnél tovább is megvannak táplálkozás nélkül, ilyenkor saját testüket felemésztve a térfogatuk háromszázad részére zsugorodnak. Van faj, amely kis gömb alakú cisztát képezve túléli a vize kiszáradását. Vannak sz?kt?rés? hidegkedvel? és szennyezésre érzékeny fajok, mások elviselik a változó h?mérséklet?, kevésbé tiszta vizeket is. A hegyvidékek fajai h?igényük szerint váltják egymást a vízfolyásban, magassági övezeteket hoznak létre. Méretük, színük, fejformájuk és szemeik jellegzetes faji bélyegek. A meghatározásuk általában egyszer?, de néhol az ivarszervek boncolásával jár. A legtöbb fajnak – férgek esetében meglep? módon – két szeme van, amely csak fényérzékelése alkalmas. A forráslakó, kövek és vízinövények levelei alatt található planáriák ragadozó és dögev?, rejt?zköd? életmódot folytató vízi él?lények. Jellegzetes, helyenként tömeges képvisel?i a vízi él?világnak, a gyakoriságuk ellenére az elterjedési viszonyaik kevéssé ismertek Hazánk területén.
A legels? kutatások mintegy 100 éves múltba nyúlnak vissza, és mostanáig mindössze kb. 10 biológus írt a témában cikkeket Magyarországon, amelyek kés?bb „elt?nve” évtizedekre elkerülték a hidrobiológusok figyelmet. 2003-tól kutatva a hármasbel?ek el?fordulását a Bükk üde karsztvizeiben, a várt zonális, egyszer? elrendez?désnél sokkal érdekesebb elterjedési mintázat rajzolódott ki, újabb kérdések merültek fel.
A planáriák tehát ott lapulnak tavaink, patakjaink vizében, és kifejezetten gyakorinak mondhatók. Mégis alig ismertek, és kevés kutatásuk is számos érdekes dolgot hozott felszínre. Ez a példa kiválóan mutatja, milyen összetett él?világ vesz körül bennünket, és még mennyi adósságunk van a megismerésükhöz. A természetvédelemnek, adott esetben a károk számszer?sítésének is alapja a természeti értékeink megismerése. Az Állatok Világnapján erre hívják fel figyelmünket a kövek alatt rejt?z? örvényférgek.
FÜLEP TEOFIL okl. környezetvédelmi ökológus, örvényféreg-kutató
PhD-hallgató PE GK, Holocén Természetvédelmi Egyesület, http://teo73.freeweb.hu
FÜLEP TEOFIL
