Az oroszok és a kaukázusi-, illetve a csecsenföldi szeparatisták között lezajlott háborúk a délszláv konfliktusokhoz hasonlóan több ezer, f?ként civil áldozatot követeltek. Mindeddig elmaradt azonban az elkövet?k felel?sségre vonása. Brutálisan meggyilkoltak számos olyan oknyomozó újságírót és emberjogi aktivistát, akik megpróbálták kideríteni az igazságot.
Csecsenföldi háborús b?nöket vizsgáló ítél?széket!
„A mai vita háttere meglehet?sen szomorú” – mondta a parlamenti meghallgatáson Heidi Hautala, az EP emberi jogi albizottságának elnöke. „Ezen a nyáron megölték Natalja Esztemirova, Zarema Szadulajeva, Alik Dzhabrajlov és Sztaniszlav Markelov emberi jogvéd?ket” – tette hozzá.
Sztaniszlav Dmitrjevszki az Orosz-Csecsen Baráti Társaság lapjának f?szerkeszt?je egy speciális, a csecsenföldi jogsértéseket kivizsgáló nemzetközi ítél?szék felállítását sürgette, kérve az Európai Parlamentet, hogy járuljon hozzá egy állandó észak‑kaukázusi tényfeltáró bizottság felállításához.
Siralmas az emberi jogok ingusföldi helyzete
Az EP „gondolatszabadságért” adományozott Szaharov-díjának egyik idei jelöltje, Szergej Kovalev az oroszországi politikai helyzetr?l szólva elmondta: „Nem m?ködik az alkotmányunk, nincsenek szabad választások, cenzúrázzák a tömegtájékoztatást, és nem történt meg a hatalmi ágak szétválasztása.” Kovalev az egyik alapítója a Memorial orosz emberjogvéd? szervezetnek, amelynek célja a szovjet éra politikai üldözöttjeinek rehabilitációja.
Magomed Khazbjev, az ingusföldi ellenzék képvisel?je elítél?en szólt az autonóm köztársaság elnyomó rendszerr?l, amelyben újságírókat végeztek ki, kivégz? osztagok m?ködnek és gyakoriak a kínzások. „Murad Zjazikov ingusföldi elnöksége alatt 2000 húsz év alatti embert öltek meg, és sokuknak nyoma veszett”.
EU–orosz partnerségi megállapodás emberi jogi záradékkal?
Egyes képvisel?k, mint a litván néppárti Vytautas Landsbergis, szkeptikusan nyilatkoztak a létez? EU–orosz emberi jogi politikai párbeszéddel kapcsolatban, ám mások ennek folytatása mellet törtek lándzsát. Hautala hangsúlyozta, hogy az „Oroszországgal kötend? jöv?beni partnerségi és együttm?ködési megállapodást egy m?köd?képes emberi jogi záradékkal kell ellátni”.
